TO SWING OR NOT TO SWING?
A kottán túl
A korábbi cikkekben a stabil, egyenletes basszusszólam fölé egy dallamhangot tettünk, s így kaptuk meg a világ legegyszerűbb fingerstyle-mintáját. Az is kiderült, milyen messze tudunk menni ezzel az egyszerű ötlettel.
Ami túlmutat a kottán az az, hogy a dallamhang eltolásával tovább színesíthetjük a „mintát”. Itt arról van szó, hogy a „beszúrt nyolcadunkat” az ütem harmadik és negyedik negyedhangja között elvileg bárhová tehetjük. A zene karakterét pontosan a dallamhangot megelőző negyedhang és a dallamhang távolsága fogja megadni.
A végtelen számú lehetőséget értelmesen leszűkítve öt eseted van:
Amit hanyagolhatunk...
Mindnek van zenei létjogosultsága, de repetatív mintában alkalmazva az első kettő… nos, próbáld ki. Kiváló ujjgyakorlat, de hosszabb távon fárasztó hallgatni. Kissé fanfáros.
A három használható verzió a legegyszerűbb fingerstyle mintára írva:
...és mit használjunk?
Egyenesen előre!
Kezdésnek a nyolcados (3) verziót ajánlom. Pontosan kiszámítható, metronómra is könnyen gyakorolható.
Shuffle-feel
A „shuffle-feel” vagy „swing-érzet” a negyedik példa. A legpontosabb leírása triolában van, ami teljesen jó kezdeti támpont. 1-2-3 1-2-3, 1-x-3, 1-x-3…
Így leírva azonban sose fogod látni, mert nehézkes az írása. Sokkal egyszerűbb nyolcadokat írni, és odabiggyeszteni: „Swing” vagy „Shuffle feel”, egy kis ábrával:
A másik fontos szempont, hogy ha pontosan kotta szerint játszod akkor hamarabb kapsz keringőt mint swinget. Főleg ha európai zenei gyökereid vannak, erős hajlammal az ütem első hangjának hangsúlyozására. De legjobb esetben is mechanikus lesz a hatás. Ez az amikor a közönség hümmög: „ja, pontosan játszik, de élettelen…”
Nem véletlenül shuffle-feel a neve: a dallamhang a nyolcad (3) és a nyújtott nyolcad (5) között bárhol lehet, és teljesen egyénfüggő. Játssz vele, kísérletezz, keresd meg hol a te helyed a két negyed között.
A túlsó part
Az utolsó lehetőség a nyújtott nyolcad (5). Ez egy pattogósabb, élesebb, európaibb érzet, jó példa rá Dvorak 7. Humoresque-je (Op.101) és Django Reinhardnál is megfigyelhető.
ez szép, de
Mikor, melyiket?
Hogy melyik verziót válasszuk, vagy eltérjünk-e egyáltalán a kottában leírt nyolcadok sorától – ez, sok esetben nem választható szabadon. Egy klasszikus darabban jól sülhet el, de lehet stílusidegen is. Ahogy egy blues-ragtime dal tisztán nyolcadokkal játszva elsőrangú módszer a kisikolás-feeling kiváltására.
Hallgass sokfajta zenét, figyeld meg hogyan használják régi blues gitárosok, komolyzenészek, rockzenészek, bárki. Egy nagyon jó adalék Rick Beato Joscho Stephan interjúja, ahol Joscho szemlélteti a különböző megoldásokat.
És még egyszer: Kísérletezz! A két negyed közé mindenki be tudja tenni a saját, egyedi hangját…